Miért nem indulsz el, amikor valójában annyira vágysz rá?

Talán már veled is megtörtént...

 

 

Elhatározod, hogy hétvégén túrázni mész.

 

Kinézed az útvonalat, megnézed az időjárást, fejben már az erdőben jársz.

 

Aztán eljön a szombat reggel.

 

„Ma nincs rá időm.”

„Nem az igazi az időjárás.”

„Majd jövő héten.”

 

És hirtelen teljesen logikusnak tűnik, hogy otthon maradj.

 

Pedig valójában vágytál rá.

 

Mi történik ilyenkor?

 

Nem biztos, hogy a motivációddal van baj.

 

Az emberi viselkedésben gyakran előfordul, hogy amit szeretnénk megtenni, azt valamiért mégsem tesszük meg.

 

A szándék és a tényleges cselekvés között lehet egy rés.

 

És érdekes módon a halasztást sokszor nem egy nyilvánvaló „nem akarom” gondolat indítja el.

 

Hanem egy nagyon hihető indok.

 

Nem az elméd ellenség. Nem akar becsapni.

 

Egyszerűen sok minden befolyásolja, hogy egy elhatározásból végül cselekvés lesz-e.

 

Ezért érdemes megtanulni felismerni a saját gondolati mintáidat.

 

A következő alkalommal figyeld meg

 

Amikor már elindulnál, de hirtelen megszületik benned:

 

„Inkább ne ma…”

állj meg egy pillanatra.

 

És kérdezd meg:

 

„Ez valóban akadály, vagy csak egy nagyon hihető ok arra, hogy ne induljak el?”

 

Nem kell vitatkoznod magaddal.

 

Nem kell erőből legyőznöd semmit.

 

Csak vedd észre.

 

Már ez is megváltoztathat valamit.

 

És ne az egész túrát akard egyszerre megtenni

 

Ne azt mondd:

 

„Holnap 15 kilométert túrázom.”

Hanem:

 

„Holnap reggel felveszem a túracipőmet, és kilépek az ajtón.”

Az első lépést tedd konkréttá.

 

Lehet, hogy csak egy rövid séta lesz. Lehet egy közeli erdei ösvény.

 

Nem az a fontos, hogy mekkora túrát teljesítesz.

 

Hanem hogy elindulsz.

 

Mert amikor már ott vagy az erdőben, gyakran egészen másképp látod azt, amit otthon még olyan nehéznek éreztél.

 

És talán hazafelé már arra gondolsz:

 

„Miért nem csinálom ezt gyakrabban?”

 

Legközelebb, amikor azt mondod: „ma nem”...

Ne haragudj magadra.

 

Csak kérdezd meg:

 

„Tényleg nem szeretnék menni?”

Vagy csak találtál egy nagyon jó indokot arra, hogy későbbre halaszd?

 

Ha nincs valódi akadály:

 

Vedd fel a cipőd.

 

Indulj el.

 

A többit majd az ösvény eldönti...

 

 

Baráti Üdvözlettel

 

Hajdó Zsolt